Adatok értelmezése, csoportosítása, táblázatba rendezése

Adatok típusai

Az emberek közti kommunikáció alapja az ismeretek átadása, az információcsere. Az, hogy számunkra mi jelent információt, két feltétel dönti el. Az információnak mindig új ismeretet kell tartalmaznia, tehát olyan dologról kell szólnia, amit még nem tudtunk. A másik feltétel, hogy megértsük. Hiába közöl fontos információt valaki, ha olyan nyelven szólal meg, amit mi nem értünk. Az ilyen jellegű ismeret nem tekinthető információnak.

A hozzánk érkező közleményeket, információkat rögzíthetjük. Leírhatjuk egy papírra a fontos dolgokat, felvehetjük magnóra, vagy videóra a történéseket, üzenetet hagyhatunk az üzenetrögzítős telefonon. Ezekben az esetekben rögzítjük az információkat, és adatként tároljuk tovább.

Az informatika világában a számítógéppel feldolgozott információkat tekintjük adatoknak. A számítógép is tulajdonképpen adatokat fogad és továbbít, például amikor megrajzolunk egy ábrát a rajzolóprogrammal, majd kinyomtatjuk.

Ha valamilyen számítógépes programot használunk, akkor a begépelt számok, betűk vagy az egérrel való kattintgatás bemenő adatnak számít, amit a számítógép feldolgoz. Egy számítógéppel végzett számítás vége, a képernyőn kiírt szöveg, kép, a hangfalból kijövő hang pedig kimenő adat. Az adatokat, ismereteket sokféleképpen leírhatjuk. Az adatokat az alapján, hogy milyen jelekből épülnek fel, több csoportba soroljuk. Megkülönböztetünk: számadatot, szöveges adatot és logikai adatot.

A számadat

A konkrét információkat közlő adatokat az alapján, hogy milyen jelekből épülnek fel, több csoportba soroljuk. Az olyan adatokat, amelyek számokból épülnek fel, számadatnak tekintjük. A számadatokat a mennyiségi jelentésük miatt gyakran használjuk.

Ha számadattal fejezünk ki információkat, akkor az könnyen összehasonlítható lesz hasonló adatokkal.

Például az osztály létszáma 26 fő. Ez számadatnak tekinthető. Könnyen értelmezhető ezek után az összehasonlított adat is, például az osztály létszáma 29 főre változott. Ha a számadatot összehasonlításra használjuk, azt igen változatosan és szemléletesen tehetjük meg. Az előző példából kiindulva a számadatok alapján elmondható, hogy az osztály létszáma 3 fővel nőtt.

Az adattípusok közül a mennyiségi viszonyok kifejezésére csak számadatokat használunk, ugyanis más adattípus nem szolgál ennyi információval. A hétköznapi életben a számadatokat a mennyiségi és összehasonlító tulajdonságaik mellett gyakran használják azonosításra is. Egy ember nagyon sok azonosító számadattal rendelkezik: személyi szám, adószám, bankkártyaszám, TAJ-szám…stb.

Egy számadat megjelenhet nyomtatásban, számformában vagy grafikus ábrázolásban de akár további számítás alapját is képezheti.

A szöveges adat

Az adatokat attól függően, hogy mire vonatkoznak, több csoportba soroljuk.

Az olyan adatokat, amelyek betűkből, szavakból épülnek fel, szöveges adatnak tekintjük. A szöveges adatok esetében figyelembe kell venni egy adott nyelv betűkészletét. A szöveges adatok nagyon elterjedtek a hétköznapokban. Ilyen adatokkal találkozunk a hagyományos médiumokban is, például könyvben, folyóiratban, televízióban, rádióban.

A szöveges adat építőköve a betű. A számítógép számadatokkal dolgozik. Ezért minden betűhöz, írásjelhez, azaz karakterhez hozzárendeltek egy számot, amely a számítógépek memóriájában tárolható. A karakterek jelölését kódtáblázat rögzíti. Az egyik első táblázat, az ASCII rendszer az Amerikai Távközlési Szabvány alapján készült. A 256 karaktert definiáló (betűt, számot, írásjelet meghatározó) kódtáblának több változata is van, így teszik lehetővé az egyes nyelvterületekre jellemző karakterek jelölését.

A szöveges adatok tehát számsorozatként tárolódnak, illetve továbbítódnak a számítógépen.

Adatok a hétköznapokban

A logikai adat

Egy állításról, kijelentésről az esetek nagy részében eldönthetjük, hogy igaz-e vagy hamis. Ezzel máris egy logikai ítéletet hoztunk. A logikai adat mindössze két jelből áll.

A logikai adatokat általában összehasonlító művelet mellett alkalmazzuk. Például, állapítsuk meg egy számról, hogy nagyobb-e 10-nél. A logikai vizsgálat során eldönthetjük, hogy igaz vagy hamis az adott állítás. Ez alapján a következő összehasonlító műveleteket alkalmazhatjuk: nagyobb, kisebb, egyenlő, nem egyenlő, nagyobb egyenlő, kisebb egyenlő. Az összehasonlítás után a logikai adat egyikét kapjuk meg.

A hétköznapi életben is gyakran találkozhatunk ilyen típusú adatokkal, jelekkel. Például a kapcsolókon fel van tüntetve egy 1-es és egy 0 szám. Az elektromos eszközök főkapcsolói is kétállásúak, ON–OFF, esetleg BE–KI felirat jelzi a két lehetőséget. Logikai viszonylatban ezt úgy értelmezhetjük, hogyha az egyes jel felé van kapcsolva a kapcsoló, akkor a villany ég, ha a nullás felé, akkor nem ég.

A logikai adatok jelölése többféle lehet. Alkalmazhatjuk az 1 és 0 jelölést, de előfordul az igaz–hamis, igen–nem jelölés is. A számokkal vagy szavakkal kifejezett logikai érték mellett alkalmazhatunk grafikus megoldást is, például az igaz állítást kipipáljuk, a hamisat üresen hagyjuk.

Logikai adatok jelölései

Vissza