Adatok
értelmezése, csoportosítása, táblázatba rendezése
Adatok típusai
Az
emberek közti kommunikáció alapja az ismeretek átadása, az információcsere. Az,
hogy számunkra mi jelent információt, két feltétel dönti el. Az információnak
mindig új ismeretet kell tartalmaznia, tehát olyan dologról kell szólnia, amit
még nem tudtunk. A másik feltétel, hogy megértsük. Hiába közöl fontos
információt valaki, ha olyan nyelven szólal meg, amit mi nem értünk. Az ilyen
jellegű ismeret nem tekinthető információnak.
A hozzánk érkező közleményeket, információkat
rögzíthetjük. Leírhatjuk egy papírra a fontos dolgokat, felvehetjük magnóra, vagy videóra a történéseket, üzenetet hagyhatunk az
üzenetrögzítős telefonon. Ezekben az esetekben
rögzítjük az információkat, és adatként tároljuk tovább.
Az informatika világában a számítógéppel
feldolgozott információkat tekintjük adatoknak. A számítógép is tulajdonképpen
adatokat fogad és továbbít, például amikor megrajzolunk egy ábrát a
rajzolóprogrammal, majd kinyomtatjuk.
Ha valamilyen számítógépes programot használunk,
akkor a begépelt számok, betűk vagy az egérrel való kattintgatás bemenő adatnak
számít, amit a számítógép feldolgoz. Egy számítógéppel végzett számítás vége, a
képernyőn kiírt szöveg, kép, a hangfalból kijövő hang pedig kimenő adat. Az
adatokat, ismereteket sokféleképpen leírhatjuk. Az adatokat az alapján, hogy
milyen jelekből épülnek fel, több csoportba soroljuk. Megkülönböztetünk:
számadatot, szöveges adatot és logikai adatot.
A számadat
A konkrét információkat
közlő adatokat az alapján, hogy milyen jelekből épülnek fel, több csoportba
soroljuk. Az olyan adatokat, amelyek számokból épülnek fel, számadatnak
tekintjük. A számadatokat a mennyiségi jelentésük miatt gyakran használjuk.
Ha számadattal fejezünk ki
információkat, akkor az könnyen összehasonlítható lesz hasonló adatokkal.
Például az osztály létszáma
26 fő. Ez számadatnak tekinthető. Könnyen értelmezhető ezek után az
összehasonlított adat is, például az osztály létszáma 29 főre változott. Ha a
számadatot összehasonlításra használjuk, azt igen változatosan és szemléletesen
tehetjük meg. Az előző példából kiindulva a számadatok alapján elmondható, hogy
az osztály létszáma 3 fővel nőtt.
Az adattípusok közül a
mennyiségi viszonyok kifejezésére csak számadatokat használunk, ugyanis más
adattípus nem szolgál ennyi információval. A hétköznapi életben a számadatokat
a mennyiségi és összehasonlító tulajdonságaik mellett gyakran használják
azonosításra is. Egy ember nagyon sok azonosító számadattal rendelkezik:
személyi szám, adószám, bankkártyaszám, TAJ-szám…stb.
Egy számadat megjelenhet
nyomtatásban, számformában vagy grafikus ábrázolásban
de akár további számítás alapját is képezheti.
A szöveges adat
Az adatokat attól függően,
hogy mire vonatkoznak, több csoportba soroljuk.
Az olyan adatokat, amelyek
betűkből, szavakból épülnek fel, szöveges adatnak tekintjük. A szöveges adatok
esetében figyelembe kell venni egy adott nyelv betűkészletét. A szöveges adatok
nagyon elterjedtek a hétköznapokban. Ilyen adatokkal találkozunk a hagyományos
médiumokban is, például könyvben, folyóiratban, televízióban, rádióban.
A szöveges adat építőköve a
betű. A számítógép számadatokkal dolgozik. Ezért minden betűhöz, írásjelhez,
azaz karakterhez hozzárendeltek egy számot, amely a számítógépek memóriájában
tárolható. A karakterek jelölését kódtáblázat rögzíti. Az egyik első táblázat,
az ASCII rendszer az Amerikai Távközlési Szabvány alapján készült. A 256
karaktert definiáló (betűt, számot, írásjelet meghatározó) kódtáblának több
változata is van, így teszik lehetővé az egyes nyelvterületekre jellemző
karakterek jelölését.
A szöveges adatok tehát
számsorozatként tárolódnak, illetve továbbítódnak a számítógépen.
Adatok a hétköznapokban
A logikai adat
Egy állításról, kijelentésről
az esetek nagy részében eldönthetjük, hogy igaz-e vagy hamis. Ezzel máris egy
logikai ítéletet hoztunk. A logikai adat mindössze két jelből áll.
A logikai adatokat
általában összehasonlító művelet mellett alkalmazzuk. Például, állapítsuk meg
egy számról, hogy nagyobb-e 10-nél. A logikai vizsgálat során eldönthetjük,
hogy igaz vagy hamis az adott állítás. Ez alapján a következő összehasonlító
műveleteket alkalmazhatjuk: nagyobb, kisebb, egyenlő, nem egyenlő, nagyobb
egyenlő, kisebb egyenlő. Az összehasonlítás után a logikai adat egyikét kapjuk
meg.
A hétköznapi életben is
gyakran találkozhatunk ilyen típusú adatokkal, jelekkel. Például a kapcsolókon fel
van tüntetve egy 1-es és egy 0 szám. Az elektromos eszközök főkapcsolói is
kétállásúak, ON–OFF, esetleg BE–KI felirat jelzi a két lehetőséget. Logikai
viszonylatban ezt úgy értelmezhetjük, hogyha az egyes jel felé van kapcsolva a
kapcsoló, akkor a villany ég, ha a nullás felé, akkor nem ég.
A logikai adatok jelölése
többféle lehet. Alkalmazhatjuk az 1 és 0 jelölést, de előfordul az igaz–hamis,
igen–nem jelölés is. A számokkal vagy szavakkal kifejezett logikai érték
mellett alkalmazhatunk grafikus megoldást is, például az igaz állítást
kipipáljuk, a hamisat üresen hagyjuk.
Logikai adatok jelölései